Egy nap, amikor a bejövő e-mail postafiókját nézegeti, észreveszi, hogy kapott egy e-mailt egy olyan barátjától, aki felől már legalább egy éve nem hallott.


3::Nem tesz semmit az e-mail üzenettel, és természetesen nem kattint a linkre.
1::Rákattint a linkre, mivel ismeri a feladó (a barátja) e-mail címét.
1::Csak akkor kattint rá a linkre, ha az valamelyest ismerősnek tűnik Önnek.

Ez a helyes stratégia. Már egy ideje nem hallott e barátja felől, ez pedig nagyon úgy fest, hogy valaki, aki ártó célzattal meghackelte a barátja e-mail fiókját, adathalászatot kísérel meg, kihasználva az Ön és barátja közt fennálló bizalmi viszonyt. Könnyen telepíthetőek rosszindulatú programok az ilyen linkekre kattintva. Pusztán az a tény, hogy a feladó e-mail címe egy barátja címe, nem jelenti, hogy feltétlenül ő az üzenet küldője. Még ha a link valahogy ismerősnek is tűnik Önnek, ne kattintson rá (megjegyzendő, hogy a valódi link esetleg nem az e-mailben látott).

 

Jó stratégia továbbá, ha felhívja az érintett barátját. Ez nem csupán segít megerősíteni az adathalász kísérlet tényét (vagy téves riasztás esetén tisztázni a helyzetet), hanem figyelmeztetheti a barátját, hogy esetlegesen ártó szándékkal feltörték az e-mail fiókját. Ráadásul ezzel figyelmezteti a barátját a további lehetséges, feltört e-mail címe segítségével végrehajtandó adathalász kísérletekre.

 

Ez az, amit nem szabad tennie! Ez az e-mail nagyon úgy fest, hogy valaki, aki ártó célzattal meghackelte a barátja e-mail fiókját, adathalászatot kísérel meg, kihasználva az Ön és barátja közt fennálló bizalmi viszonyt. Könnyen telepíthetőek rosszindulatú programok az ilyen linkekre kattintva. Pusztán az a tény, hogy a feladó e-mail címe egy barátja címe, nem jelenti, hogy feltétlenül ő az üzenet küldője. Ezenfelül, még ha a link valahogy ismerősnek is tűnik Önnek, ne kattintson rá (megjegyzendő, hogy a valódi link esetleg nem az e-mailben látott).

 

A helyes válasz az, hogy nem tesz semmit az e-mail üzenettel, és természetesen nem kattint a linkre. Jó stratégia továbbá, ha felhívja az érintett barátját. Ez nem csupán segít megerősíteni az adathalász kísérlet tényét (vagy téves riasztás esetén tisztázni a helyzetet), hanem figyelmeztetheti a barátját, hogy esetlegesen ártó szándékkal feltörték az e-mail fiókját. Ráadásul ezzel figyelmezteti a barátját a további lehetséges, feltört e-mail címe segítségével végrehajtandó adathalász kísérletekre.

 

Nem ez a helyes stratégia. Ez az e-mail nagyon úgy fest, hogy valaki, aki ártó célzattal meghackelte a barátja e-mail fiókját, adathalászatot kísérel meg, kihasználva az Ön és barátja közt fennálló bizalmi viszonyt. Még ha a link valahogy ismerősnek is tűnik Önnek, ne kattintson rá (megjegyzendő, hogy a valódi link esetleg nem az e-mailben látott). Könnyen telepíthetőek rosszindulatú programok az ilyen linkekre kattintva. Pusztán az a tény, hogy a feladó e-mail címe egy barátja címe, nem jelenti, hogy feltétlenül ő az üzenet küldője.

 

A helyes válasz az, hogy nem tesz semmit az e-mail üzenettel, és természetesen nem kattint a linkre. Jó stratégia továbbá, ha felhívja az érintett barátját. Ez nem csupán segít megerősíteni az adathalász kísérlet tényét (vagy téves riasztás esetén tisztázni a helyzetet), hanem figyelmeztetheti a barátját, hogy esetlegesen ártó szándékkal feltörték az e-mail fiókját. Ráadásul ezzel figyelmezteti a barátját a további lehetséges, feltört e-mail címe segítségével végrehajtandó adathalász kísérletekre.



Amikor megnyitja az e-mailt, ez áll benne: „Szia! Légyszi kattints ide: http://shorturl.jhdsuyc.com, van egy meglepetésem neked!” 

Mit tenne egy ilyen szituációban?